Könyvelés, könyvvitel

Könyvelő iroda Székesfehérvár - Keress minket!

Könyvelő iroda Székesfehérvár városában több is van, de úgy gondoljuk, hogy mindegyik más és másban jó. Cikkünkben bemutatjuk működésünket.

Mit is nevezünk könyvelésnek?

A könyvelés a múltban történt gazdasági események rögzítése. A könyvelő iroda feladata, hogy a vállalkozás bizonylatait, számláit olyan rendszer szerint rögzítse, amelyből elkészíthetőek azok a bevallások, amiket a hatóságok felé be kell nyújtani. A könyvelő az így feldolgozott bizonylatok alapján tudja megmondani megbízójának, hogy a vállalkozásnak mikor, mennyi fizetni valója van, mennyi adót igényelhet vissza, mennyivel tartoznak mások a cégnek, neki mennyi tartozása van a beszállítók felé.

2002 óta könyvelő iroda Székesfehérvár városában

Az általunk üzemeltetett Konzulens Könyvelő iroda 2002-ben jött létre BT. formában. Több mint 20 éves működésünk során sok-sok visszatérő elégedett ügyfelünk lett, amire nagyon büszkék vagyunk. Szeretnénk nekik, és leendő ügyfeleinknek is bemutatni milyen is egy könyvelő iroda munkája 2024-ben.

Bizonylat fogalmának értelmezése:

A bizonylat egy olyan okmány, amit valamilyen gazdasági esemény nyilvántartása céljából hoznak létre. Például, ha egy vállalkozás elad valamit, és számlát állít ki róla. Vagy valaki pénzt fizet be a cég házipénztárába, és ennek megtörténtét egy bevételi pénztárbizonylat kiállításával igazolják.

A bizonylat meg kell feleljen a jogszabályok (jellemzően a számviteli és áfa törvény) által támasztott tartalmi és formai követelményeknek.

Mik azok a bizonylatok, amelyeket a könyvelő iroda rögzít a könyvelés során?

A legfontosabb bizonylatok, amiket a könyvelő rögzít, vagy feldolgoz, a vállalkozás által kiállított számlák, nyugták, pénztárgép-bizonylatok, bankszámlakivonatok, illetve a vállalkozás által vásárolt árukról, anyagokról, vagy a vállalkozás által igénybe vett különböző szolgáltatásokról kapott számlák.

A lekönyvelt számlákat a számviteli törvény 169. paragrafusa értelmében 8 évig kell megőrizni.

Milyen rendszer szerint, milyen törvényi előírások szerint történik a könyvelés?

Az egyéni vállalkozók bevételi nyilvántartás, vagy pénztárkönyv illetve naplófőkönyv vezetésére kötelezettek. Gazdálkodó szervezetek (cégek) könyvelése kettős könyvelés szerint történik. Kettős könyvelés alá tartozik minden olyan gazdálkodási forma, akikre a számviteli törvény vonatkozik, többek között a leggyakoribb cégformák, a Kft és a Bt.

A két könyvelési forma közötti legfontosabb különbség, hogy az egyéni vállalkozó csak akkor kell elszámoljon az általa kiállított számla Áfa és egyéb adótartalmával, ha azt ténylegesen kifizették neki, de ha 45 napon belül nem kapja meg a számla ellenértékét, akkor az áfát be kell fizetni. Míg kettős könyvelés esetén a kiállított számla adótartalmával a teljesítés időpontjának megfelelően kell elszámolni.

Melyek a könyvelés és a könyvelő alapvető feladatai?

A könyvelés alapvető feladatai közé tartozik a bizonylatok rögzítése és ezek alapján a szükséges bevallások rendszeres elkészítése, az éves beszámolók elkészítése és benyújtása és ezek pénzügyi kötelezettségéről a vállalkozás vezetésének tájékoztatása. Megállapodás szerint bérszámfejtés. Fontos, hogy rendszeres időközönként tájékoztassa a cégvezetést arról, hogy mikor és mennyi adó és járulékfizetési kötelezettsége van a vállalkozásnak.

Egy jó könyvelő munkaidőben elérhető, és bármikor naprakész információt tud adni a vállalkozás pillanatnyi helyzetéről.

Ugyanakkor a könyvelőnek nem feladata a vállalkozás üzleti partnereivel való kapcsolattartás, és általában a vállalkozás stratégiai tervezésében, annak napi, operatív működésében sem kell részt vennie. Továbbá nem feladata a nyugdíjkalkuláció elkészítése, az értesítési tárhely figyelése, sőt a pályázatírás sem.

Sok kisvállalkozásnál úgy gondolják, hogy a könyvelő olyasvalaki, aki felelős a cég pénzügyeiért, és azokról mindent tud, és bármikor, bármilyen pénzügyi kimutatással tud szolgálni a tulajdonos felé. Sok könyvelő úgy gondolja, hogy elég, ha csak annyi ideig találkozik megbízójával, amíg átveszi tőle az anyagot, illetve odaadja az aláírnivalókat és közli, hogy következő hónapban mennyit kell az államnak befizetni.


A kölcsönös félreértés onnan ered, hogy egyik fél sincs tisztában azzal, hogy mit vár tőle a másik.
Tisztázzuk ezért, mindkét fél oldaláról, hogy a jól működő kapcsolat érdekében mit tegyen a könyvelő iroda, és mit a vállalkozás..

 

Teendők a könyvelő iroda részéről:

 

  • Lehetőség szerint legyen mindig elérhető az ügyfele számára
  • Az esedékes fizetni valókról ne az utolsó pillanatban tájékoztasson
  • Ügyeljen a bizonylatok törvény szerinti szabályos formájára
  • A bevallásokat mindig határidőre küldje el
  • A bevallások határidőre történt elküldésének tényét igazolja
  • A könyvelést jogtiszta szoftverrel végezze
  • Munkáját minden esetben pontos szerződés alapján végezze
  • Rendelkezzen felelősségbiztosítással
  • Ha az ügyfél egy pénzügyi jellegű fogalmat, kérdést nem ért, magyarázza el érthetően
  • Támogassa és segítse az ügyfél jogkövető magatartását.

 

Teendők a vállalkozás részéről:

 

  • A könyvelő által kért bizonylatokat időben adja le
  • A könyvelő által kért papírokat időben írja alá
  • Tisztázza a könyvelővel, hogy bérszámfejtést is vállal –e
  • Azokat az információkat, amiket nem a könyvelő feladata rendelkezésre bocsátani, ne tőle várja
  • Vezesse azokat a nyilvántartásokat, amiket a vállalkozásnak kell vezetnie. Pl. Házipénztár
  • Kísérje figyelemmel a könyvelő kéréseit.

 

Ha ezeket a „játékszabályokat” mind a vállalkozás, mind a könyvelés betartja, akkor alakítható ki megfelelő együttműködés.

Hogyan válasszunk könyvelőt?

A jó könyvelő kiválasztása azért is rendkívül fontos kérdés, mert ha hibázik, az sok pénzébe kerülhet a vállalkozónak. Így célszerű a következőknek utánanézni:

  • referenciák - adott esetben hívjuk fel jelenlegi ügyfeleit, érdeklődjünk!
  • felelősségbiztosítás

 

Felelősségi körök

Lényeges dolog a könyvelő és az általa képviselt vállalkozás együttműködése során annak tisztázása, hogy ki, és miért felelős azért, hogy a vállalkozás könyvelésébe csak valós eseményeket és adatokat tükröző bizonylatok legyenek rögzítve, és az esedékes bevallások az előírt határidőre benyújtásra kerüljenek.

Mik azok a dolgok, amik az ügyfél, és mik azok, amelyek a könyvelő felelősségi körébe tartoznak?

A vállalkozás vezetőjének felelősségi körébe tartozik:

  • A vállalkozás által befogadott, ill. kibocsátott számlák és bizonylatok valóságtartalma
  • Az ezekhez kapcsolódó szerződések, ill. teljesítési igazolások elkészítése
  • A vállalkozás által befogadott számlák jelentette fizetési kötelezettség teljesítése
  • A házipénztár kezelése és a banki utalások elvégzése
  • A bevallások elkészítéséhez szükséges bizonylatok időben történő átadása

 

A könyvelő felelősségi körébe tartozik:

  • A számviteli szabályok betartása és lehetőség szerinti betartatása a vállalkozással
  • A bevallások határidőre történő elkészítése és benyújtása
  • A vállalkozás tájékoztatása az esetleges működési szabálytalanságokról
  • Lehetőség szerint segíteni az ügyfelet abban, hogy melyek azok a nyilvántartások, amelyeket magának kell vezetnie, és ezt hogyan tudja helyesen végezni.

 

A vállalkozás által vezetendő nyilvántartások kidolgozásához és megfelelő vezetésükhöz természetesen segítséget nyújtunk, hiszen közös érdek, hogy az is rendben történjen.


Amennyiben szükséges, biztosítani tudunk egy gazdasági esemény dokumentálásához szükséges szerződésmintát és teljesítési igazolás-mintát is.

Házipénztár

A házipénztár sok vállalkozás kényes pontja, számos probléma okozója egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során. Talán kevesen tudják, vagy ha tudják, kevesen foglalkoznak vele, hogy a házipénztárban tartható készpénz összegének maximumát a vállalkozás által használt pénzkezelési szabályzatnak rögzítenie kell, és meghatározott feltételek szerint az ott tartott összeg adóköteles.

Pontosan mit jelent ez, és miért van ez így?

A törvényalkotók - a feketegazdaság visszaszorítása érdekében, és a vállalkozások gazdálkodásának átláthatósága miatt- korlátozni próbálják a nehezebben nyomon követhető, készpénzes tranzakciókat, ill. a vállalkozások készpénz állományát, azaz a vállalkozás pénztárában tartható összeg nagyságát.
Ezért a pénzeszközök kezelésére pénzkezelési szabályzatot kell készíteni, melynek meglétét és betartását ellenőrzik, és a szabályzat hiánya, vagy be nem tartása esetén a vállalkozás mulasztási bírsággal sújtható.

A vállalkozás pénzét elkülönített helyen kell tárolni. A nyilvántartásban lévő összegnek meg kell egyeznie a könyvelésben szereplő összeggel.

A fentiekből látható tehát, hogy a vállalkozás és a könyvelő viszonya nem  egy alárendelt, kvázi beosztottként, vagy megbízottként, egyszerűen utasításokat végrehajtó formában történjék. Sokkal inkább a két fél egyenrangú, egymást segítő együttműködése szükséges, hogy a könyvelés munkáját a vállalkozás megelégedettségére tudja végezni.

Összefoglalva:

  • A könyvelés sokkal többet jelent, mint egyszerűen bizonylatok rögzítése és bevallások elkészítése
  • Pontosan tisztázzuk, hogy mit várunk el a könyvelőtől
  • Mindig időben adjuk le a könyvelő által kért anyagokat!
  • Sok olyan egyéb feladat is előfordul ami nem tartozik szorosan a könyvelő feladatai közé pl statisztikai adatszolgáltatás, hitelkérelem kitöltése stb,

Könyvelő iroda feladata:

 

Könyvelés

  • Bérszámfejtés
  • Bevallások elkészítése
  • Beszámolók készítése

 

A könyvelő által készített bevallások

A leggyakoribb bevallás fajták, amiket a könyvelő benyújt:

  • Áfa-bevallás (gyakoriságtól függően havi, negyedéves, vagy éves)
  • Cégautó adó bevallás
  • Társasági adó bevallás
  • Iparűzési adó bevallás
  • Kiva bevallás
  • A kifizetett munkabéreket terhelő járulékok bevallása
  • Neta bevallás
  • Turizmusfejlesztési hozzájárulás
  • Éves beszámoló (mérleg és eredmény

Könyvelő iroda Székesfehérvár - Keress minket!

Űrlap

Telefonszám 06 30 444 60 51